• Szolgáltatások
  • Számvitel
  • Bérszámfejtés
  • KKV-k számvitele
  • Adótervezés
  • Adóbevallás
  • Képviselet
  • Felülvizsgálat
  • Cégalapítás
  • Ügyfélportál
  • Ügyvédek
  • Könyvvizsgálók
  • IT szolgáltatók
  • Civilek
  • Szakértők
• Rólunk
  • Munkatársak
  • Adatkezelés
• Távkönyvelés
• Blog
• Kontakt

• HU
• EN

KATA vagy nem KATA?

Sok belföldi és külföldi megkeresés érkezett az utóbbi időben azzal, hogy a kérdező akár holnaptól mindenképpen belépne a KATA-ba, ebbe a régi-új adózási rendszerbe. Ez - aki még nem hallotta volna - a kisadózók tételes adóját jelenti.

Frissítve: 2018.06.06.

A kérdezők túlnyomó többsége egy dolgot már biztosan tudott: havi ötvenezer fix-szel szinte minden stimmel. Kérdésemre, hogy olvasták-e, tanulmányozták-e az erről szóló törvényt, a válaszuk természetesen nem volt. Abban viszont már teljesen biztosak voltak, hogy ez nekik nagyon jó lesz.

Ha első ránézésre vizsgáljuk a modellt, tényleg fellelhető benne az egyszerűsítésre való törekvés. Ennek némileg ellentmond a több, mint húsz oldalas, a NAV által kiadott felhasználói útmutató és a kisadózókról szóló törvény, ami maga az aknamező.

Kinek jó tehát a KATA?

- Ha valaki hirtelen elveszti a munkahelyét, ugyanakkor rendelkezik piacképes és számlázható tevékenységgel, annak tényleg nagy könnyebbség lehet, hogy év közben bármikor, viszonylag kis adminisztrációs teher mellett választhatja ezt az adózási struktúrát.

- Ha valaki kezdő vállalkozóként próbálja megvetni lábát a zord piaci körülmények közepette, annak is lehetőség a gyors indulásra legalább is a felfutó fázisban. A biztosítások tekintetében túl sokat nem ad, viszont tűrhető elvonási szint mellett az egyénnek legalább valamilyen biztosítási státusza fennáll.

- Ha egy külföldi vállalkozásba szeretne kezdeni Magyarországon a megfelelő tartózkodási engedély birtokában, akár főállású belföldi munkaviszony mellett.

Kik választhatják?

- az egyéni vállalkozó
- az egyéni cég
- betéti társaság, de csak magánszemély taggal

Korlátozások:

- ha a vállalkozás adószáma törlésre került vagy felfüggesztették
- ha a vállalkozás ingatlan bérbeadással is foglalkozik

Sokan azonban az adóelkerülés nagy bizniszét látták meg ebben az adózási lehetőségben. Ennek lehetőségét azonban a jogszabály megalkotói megpróbálták szinte a minimálisra csökkenteni.

Ha a vállalkozó sok, elkülönült vevővel áll kapcsolatban, lehetőleg kerülve a rokoni szálakat a megrendelői körben és megelégszik az évi 12 millió forintos bevétellel, akkor ezt neki találták ki.

Aki viszont egy-két megrendelővel áll kapcsolatban, netán a munkaviszonyt leváltó vállalkozói jogviszonyban szeretné a kihozatalt maximalizálni, akkor a KATA nem az ő adózási formája.

Ezt a törvényben meglehetősen jól megoldották. Alapvetően a munkaviszony fennállását feltételezi a jogszabály, a KATA-snak kell bizonyítania, hogy ez bizony nem az. Egy kiélezettebb helyzetben - például egy adóhatósági ellenőrzés során - ez a kritériumrendszer roppant kellemetlenné tud válni a KATA-t nem kellő körültekintéssel választó vállalkozásoknak és vevőjének is.

A KATA választása előtt érdemes az alábbi tesztet lefuttatni:

Alapfeltétel:

Ha a KATA-s bevétel nagyobb, mint 1 millió forint egy adott, adószámmal rendelkező vevő felé, akkor az alábbi állítások közül legalább kettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a KATA-s vállalkozó tevékenysége ne minősüljön bújtatott munkaviszonynak.

Ha nincs olyan vevője, akitől származó bevétele a fenti küszöböt túllépné, akkor ne is nézze tovább az alábbi kritériumrendszert hozzátéve, hogy a kapcsolt vállalkozások összeszámítása itt sem mellőzhető.

Kritériumok:

i. A vállalkozó a tevékenységét NEM kizárólag személyesen végezte. Ha ez nem igaz, akkor az első feltétel már bukott is.

ii. A naptári évi bevétel legalább 50 %-át NEM csak egy adószámmal rendelkező vevőtől szerezte. Ha ez nem igaz, akkor a második feltétel is bukott.

iii. A vevő NEM adhat utasítást a tevékenység végzésének módjára. Ha a vevő utasíthat, akkor ez bukott.

iv. A tevékenység végzésének helye a KATA-s vállalkozó birtokában van. Ha a hely nem a KATA-s vállalkozó tulajdona vagy bérleménye akkor ez is bukott.

v. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat nem az adószámmal rendelkező vevő bocsátotta rendelkezésre. Ha az eszközöket a vevő adja, akkor ez is bukott.

vi. A munkarendet a KATA-s vállalkozó határozza meg. Ha a munkarendet a vevő határozza meg akkor ez is végleg elbukott.

vii. Ha a nem főállású KATA-s vállalkozó saját munkahelye vagy a tulajdonában álló egyéb vállalkozás felé számlázott árbevétele az összes bevételének 50 %-át nem haladja meg akkor nem állapítható meg a bújtatott munkaviszony.

Ez a vii. pontban található fellazítás már nem teljesen illeszkedik a fenti szigorú állítva-tagadó vagy tagadva-állító struktúrába, de legalább egy szűk körnek némi preferenciát jelent.

És itt a bónusz feltétel! - minden fenti értékhatár számításnál a rokoni szálakkal finomra hangolt kapcsolt vállalkozások számbavétele szükségeltetik.

Tévhit, hogy a KATA-s vállalkozásnak nem kell számviteli ismeret. Nemhogy számviteli kell, de polgári jogi és igen fejlett adójogi is szükséges. Könyvviteli szakemberre a KATA-snak lehet, hogy nincs szüksége, viszont ha meggondolatlanul választotta ezt az adózási formát, akkor adószakértőre és ügyvédre is szüksége lesz a későbbiekben ahhoz, hogy kimossa magát illetve vevőjét a slamasztikából.

A KATA előnyei:

- havi fix összeggel letudható az adózás
- viszonylag sok adónemet kivált
- egyszerű az adminisztrációja, kivéve ha alkalmazottat foglalkoztat
- év közben is választható és ki is lehet lépni belőle
- értékhatár túllépése esetén sem törlik a KATA-ból, viszont felárat kell fizetni

A KATA hátrányai:

- csak belföldi relációban és áfa-alanyi mentes státuszban ajánlott,
- EU-s és Nem-EU viszonylatban a helyzet az áfa kezelése miatt enyhén szólva komplikált és a KATA által megcsillantott szerény adminisztrációs teher a többszörösére nőhet,
- más adózási struktúrából átlépőnek horror a számviteli átállás,
- KATA-ból más adózási stuktúrába visszatérőnek horror a számviteli átállás,
- nem váltja ki a helyi iparűzési adót, bár választhat egy speciális megoldást,
- viszonylag kis összegre biztosít,
- bizonyos feltételek teljesülése esetén jelentési kötelezettség a KATA-snál és vevőjénél, ezáltal a piacon a KATA-s versenyhátrányba kerülhet,
- adótartozás esetén törlik a KATA-s státuszát.

KATA - Kisadózók tételes adója kalkulátor

Részletesebb információkat az alábbi dokumentumokban találunk:
2012. évi CXLVII. törvény

Jogi nyilatkozat: előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a blog már nem aktuális. Az intellaccount kft mindent megtesz a tanácsok pontosságáért és hasznosságáért, de tartalmukért és a betartásuk következményeiért felelősséget nem vállal.

Az oldalon és a blogban közzétett információk és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért az intellaccount Kft nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért az intellaccount kft nem vállal felelősséget.